Betűképek

A kiállítást Képes Gábor – muzeológus – nyitotta meg. Írását a Betűkép kiállításról és a munkáimról az alábbi sorokban olvashatjátok.

Aki ma írógéppel alkot, az a huszadik századból hoz át valamit. Az írógépelt lapok tele vannak áttűnésekkel. Az írógépelt szövegek átütőek. Így üt át valamit a grafikus a múltból. Kezet nyújt az avantgárd képverseket alkotó költőinek. A költő a grafikus felé nyújtózkodik, a grafikus a költő felé. A kívülálló egy saját kezét szorongató őrültet lát. Az ilyen őrülteket tiszteljük. Tudnak valamit.

Az írógép megszemélyesíthető. Egy identitászavaros kamasz, egy szeretetre méltóan ügyetlen vesztes, egy ünnepelt hősből lett kéregető, egy makacs, túlsúlyos öregember, egy hangos és tapintatlan szomszéd. És persze az írógép egy meghódításra váró nő.

A mechanikus írógéppel írt szövegnek mélysége, térbelisége van. Uniformizált egyen-betűiben a figyelmes szemlélő apró eltéréseket talál, az egyik betű vastagabb, annak több festék jutott, a másik szinte csak árnyéka önmagának, mert az író nem verte egyenletes erősséggel a billentyűket.

Az írógéppel írt betűk: karakterek. Összeverődnek, külön állnak, tömeget alkotnak. A hangyák, a termeszek, a méhek és az emberek társadalmakba szerveződnek. És az írógépkarakterek is. Ha egy karakter magányos, az szomorú. Vagy készül valamire.
Forrai Ferenc írógéppel készült, hajtogatott, nagy gondossággal összeállított alkotásai olyanok, akár John Conway életjátékának egy-egy kimerevített játékállása. Szinte várjuk, hogy a mozgó populáció sejtjei életre keljenek, vagy figyeljük, mi burjánzik majd elő ebből.

A kiállításon az alkotó tipografikai kompozíciókat mutat be. A kompozíciókban irodalmi műveket – regények, novellák, versek – és saját gondolatokat fogalmaz meg.

Babits Mihály, Balázs Béla, Hunyady Sándor, Kassák Lajos, Molnár Ferenc, Weöres Sándor

Douglas Adams, Mihail Bulgakov, Mark Twain, Boris Vian



Fotót Krulik Marcell készítette.